Tegnap apaja ment a bolcsibe felvenni Arvint. Hazajottek es latom valamit belegyurt az tatyojaba. Hat kiderult, h elkezdtek a karacsonyi felkeszulest es minden egyes gyerek karacsonyi rajzabol csinaltak egy-egy kepeslapot es a lap hatoldalara nyomtak a gyerek kepet. Arvine tok cuki: egy hoember 3 fenyofaval. Igerem lefenykepezem, csak meg kell keresnem a kamera kabelet.

tegnapi Arvin-szaj:
Belekakalt a bilibe, de nem jott minden ki es furdesnel vettem eszre, h suttyomba becsinalt a bugyijaba is. Persze o nez nagy artatlan szemekkel es ilyet szol:
uuuuuuuuuuuuuuu, Kata, look kaka, sssssssssssshit:-)))) plusszba hozzateszi, h anya vooooooooot. Mondom en vagyok anya, nehogy mar ramkend. Gondolkozik, rohog egy nagyot es azt mondja bocsi.
Tok aranyos volt. Mondjuk annak nem orulok, hogy shit-ezik, de ez a mi hibank,tenyleg figyelni kell mar mit beszelunk es hogy. Annak viszont orulok, h most mar tenyleg ellehet vele beszelgetni szepen. Volt egy olyan gondunk mostanaban, h mindenert sirt, ha valamit akart elkezdett sirni. Lehetett latni, h nem igazi siras, csak hisztissiras. Az apja rogton ugrott, h jaj mi a baj, mit adjak, kersz csokit? stb. stb. En nem voltam hajlando bedolni neki: szepen lementem szemvonalba vele (ezt is a supernanny-bol tanultam) es megmondtam neki nyugodtan, h ha sir akkor nem ertem meg h mit akar. Ugy latszik mukodott a dolog, mert abbahagyta, vagy ha hisztizne is akkor is inkabb huppog, lehajtja a fejet, odajon es belesuttogja a fulembe mi a baj.